Az élet érzelmei
Fájdalom vagy boldogság?
"Emberek milliói döntenek úgy, hogy nem engedik közel önmagukhoz a szerelmet, nem lesznek többé érzelmesek. Vastag falat növesztenek maguk köré, hogy senki ne okozhasson többé nekik fájdalmat. De ennek nagy ára van. Senki nem okozhat nekik ugyan fájdalmat, de boldoggá sem teheti őket senki."
Te választod meg...
Tudod, mi a szerelem?
"Az, amikor csendesen csak átöleled és tudod, az életed is rábíznád.. Mikor biztonságban érzed magad és akármilyen baj ért, akármilyen zaklatott vagy, mellette megnyugszol.. Ahogy némán a szemedbe néz, és csak megszorítja a kezed .. Mikor olyan titkaid is elmondod neki, amiket még Te sem tudtál azelőtt magadról .. És ha reggel kinyitod a szemed, ott fekszik melletted, - gyűrötten, - kócosan, - fáradt arccal, - mégis úgy érzed, Te vagy a legboldogabb.És az is a szerelem, amikor remeg a gyomrod, ha meglátod, vagy meghallod őt .. És a szíved a torkodba dobog, mikor hozzád ér .. Amikor hirtelen mozdulattal magadhoz rántod, hogy érezd, hogy magadhoz láncold .. Nem tudsz betelni vele, minden percben csak őt kívánod.. És amikor fuldokolsz a félelemtől, hogy eltűnhet az életedből, és amikor nem tudsz enni a szomorúságtól .. Amikor a lelked olyan darabokban van, hogy évek kellenek hozzá, hogy össze tudd magad szedni .. Amikor nem tudsz másra gondolni, csak ő jár a fejedben, és hiába bánt, nem tudsz haragudni rá .. Mégis legszívesebben megölnéd.. Amikor olyat is megtennél, amit eddig el sem tudtál volna képzelni .. Megalázkodsz, könyörögsz, sírsz ..
MERT SZERETED!!!♥♥"
Mikor...
Azért...
♥Azért szaladok el, hogy utánam gyere♥
♥Azért mondok nemet, hogy rábeszélj az igenre♥
♥Azért nem félek, mert tudom, hogy te megvédsz♥
♥Azért sírok mindig, mert azt várom, hogy felvidíts♥
Egymásnak teremtve...
"Ha úgy vitatkoztok, mint a házaspárok; úgy beszélgettek, mint a legjobb barátok; úgy flörtöltök, mint az első szerelemnél és úgy véditek egymást,
mint a testvérek.. akkor egyszerűen egymásnak vagytok teremtve...!"
Azt mondom magamnak...
Jóban és rosszban...
Szerelmes vagy...
A szerelem dal...
Tévedsz, hogyha azt hiszed a szerelem csak játék,
vagy lobogó fáklya, mely az ujjaidra ráég.
Együtt ülni, kéz a kézben, a kispadon este,
sétálni a patak partján csillagokat lesve.
Kedveseddel szombaton vígan táncba menni…
Tévedsz, hogyha azt hiszed a szerelem csak ennyi.
Nagy dolog a szerelem és hogy múlnak az évek,
még nagyobb lesz, meleg kendő, úgy betakar téged
Erő elszáll, szépség hervad, jön az ősz, a tél is.
Aki szeret melletted lesz, megbecsül majd mégis.
Az életet véges végig együtt kell leélni.
Úgy válik el , mit ér a nő és mit ér a férfi.
Jót és rosszat megosztani, kacagni és sírni.
A szerelem dal, amelyet együtt kell megírni…
Az erő...
Mi a szerelem...
sokan azt hiszik az igaz szerelem az, amikor minden csodás, rózsaszín felhők, kéz a kézben mindig, sok sok csókkal... szerintem ez nem így van. én úgy érzem igazán szerelmes vagyok úgy is, hogy a rózsaszín felhőim már foszladoznak, hisz az idő ezeket eloszlatja. nem mindig megyünk kéz a kézben az utcán, mégis mindenki tudja, hogy Ő az enyém. a sok sok csók helyett a szájra puszi is tud ugyanolyan édes lenni. szerintem a szerelem nem az, hogy mindenkinek mutogatni akarod. szimplán érezned kell, amikor meglátod, hogy igen ő az, akit vártam. és még hónapok múlva is hevesen dobogó szívvel kell a karjaiba vetned magad.♥♥
Dallam...
"Vannak emberek, akiket egy időre ajándékba kapunk, hogy elkísérjük élete egy szakaszán. Nem igazán azért, hogy birtokoljuk vagy uralkodjunk felette. Meg azért sem, hogy tanácsainkkal megfojtsuk. Néha csak azért, hogy menjünk mellette. Átláthatóan. Elég ha tudjuk, hogy Ő a világra jött, gondolhatunk rá. Az igazi találkozások pillanatában belopakodunk egymás életébe, és a lelkünk jót ücsörög egymásnál. Ugyanarra a dalra rezdülünk. Érezzük egymást. Az emberek azt mondják, hogy nem szeretnek szenvedni. Én mégis szeretek. Szeretem, ha valaki eszeveszetten hiányzik. Ha ott lappang az a torokszorító érzés minden porcikámban, hogy mindent odaadnék abban a pillanatban, hogy újra találkozzak vele. Érezzem újra ugyanazt a dallamot a lelkemben. Az ő dallamát és az ő rezdülését. Van ezekben a találkozásokban is valami nagyszerű és megdöbbentően furcsa. Az élet összehoz két embert itt vagy amott, mintha a Véletlen játéka volna csupán, aztán összeköti őket a szeretet láthatatlan szövedékével. Hogy aztán sohase felejtsük el azt a dallamot, azt az illatot, azt a hangulatot, amit elénk terelt, és azokat az érzéseket, amiket a lelkünkbe csempészett."
Bocsánat...
*veszekedés után*
Fiú: Bocsánat! :|
Lány: Fogd meg ezt a poharat!
Fiú: megfogja
Lány: Most dobd a padlóra!
Fiú: Ledobtam, összetört.. most mi?
Lány: Most mond meg neki, hogy "Bocsánat", és figyeld, hogy összeszedi-e magát...
Néha...
Aki szeret...
Szeress, nevess, láss...